A természetes dohány illat -egy igazi karakter

Ha azt halljuk, a természetes dohány illata, hagyjuk a fantáziánkat szárnyalni egy kicsit. Lehet, hogy meglepő eredményre jutunk majd. A természetes dohány illat jól kombinálható a legkülönfélébb illatalapanyagokkal, az így készült termékek a luxus, az érzékiség és a titokzatosság érzését idézik fel bennünk. Az organikus illata összetett, karizmatikus, élénk, ugyanakkor nyugalmat és biztonságot sugárzó. A dohány gazdag, édeskés, karakteres illata leginkább a különböző parfümök és illatosítók alapanyagaként van jelen.

A természetes dohány illat nem feltétlenül csak férfi parfüm részeként jelenik meg. Unisex, már-már nőiesbe hajló fás, virágos, fűszeres illatkeverékekben is találkozhatunk organikus dohánnyal. A parfümök illatának gazdagságáért és tartósságáért is felel az összetevőként felhasznált dohánykivonat. A Carbaline Oud Parfüm jó példa arra, mennyire sokoldalúan és meglepően kombinálható a dohány illat olyan aromákkal mint a méz, a datolya, a pézsma, a cédrus vagy a bergamott.

Parfümökön kívül lakás illatosítók és illatgyertya kollekciók is készülnek a dohány varázslatosan mély, összetett illatával. Nem kell feltétlenül dohányosnak lennünk ahhoz, hogy értékelni tudjuk az igazi, természetes dohány illat eleganciáját. Az Un Soir A L’Opera Carmen illatosító kollekciója a dohány mellett többek között jázmint, a Pernici Dohány és Bőr illatgyertyái pedig vaníliát is tartalmaznak.
A dohányt sokféle édes, csábító illattal lehet kombinálni. Többnyire egy a sok összetevő között, nem nyomja el azok illatát, inkább különleges harmóniát teremt velük. Vaníliával, tonkababbal vagy jázminnal például olyan kombinációk születnek, melyek afrodiziákumként is megállják a helyüket.

A dohánylevél és természetes illatanyagának használata

Napjainkban a dohányleveleket elsősorban szivar- és cigarettagyártásra használják. A dohánylevelek szárítása és az azt követő érlelés következtében lehetővé válik a levélben található karotinoidok lassú oxidációja és bomlása. Ez a folyamat olyan vegyületeket termel a dohánylevélben amik édeskés, rózsaolaj, tea, széna vagy gyümölcsaromát adnak a füstnek.
Természetes kivonatokat több dohányfajtából is készítenek, melyeket aztán ízesítésre, illatanyagként, vagy kozmetikai alapanyagként használnak.
A növény a modern klinikai kutatások középpontjába került. A növény hatóanyagait és jövőbeni hasznosítási lehetőségeit vizsgálják, többek között azt is, hogy hogyan lehetne a dohány növényt cigarettagyártás helyett a gyógyszer- és a kozmetikai iparban sokoldalúan felhasználni. A rákkutatás területén is zajlanak arra irányuló vizsgálatok, hogy bebizonyosodjon, van-e a növénynek olyan hatóanyaga melyet a rákbetegségek gyógyítására lehet használni.

A titokzatos dohány – növénytan és történelem

A dohány növénynemzetség (Nicotiana) az Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Délnyugat-Afrikában, és a Csendes-óceán déli vidékein őshonos burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozik. A nemzetségbe tartozó füvek és cserjék közül a legismertebb és legszélesebb körben telepített faj a közönséges dohány (Nicotiana tabacum), melyet világszerte cigarettakészítéshez használnak, valószínűleg eredetileg az Andok vidékéről származott. Az első dohányültetvényeket valamikor 3-5 ezer évvel ezelőtt telepítették. Az európai hódítók megérkezésekor már egész Észak- és Dél-Amerikában elterjedt növény volt.

Eredeti élőhelyein használata többezer évre tekint vissza. Az európaiak megjelenése előtt az amerikai bennszülött törzsek a dohányt szertartásokon, pszichedelikus szerként alkalmazták. A gyarmatosítók megjelenése után hamar kereskedelmi árucikk lett belőle. Széles körben elterjedt a használata. Az addig kizárólag egy kiváltságos réteg által, szertartásokon használt szerből rövid idő alatt élvezeti cikk lett, melyet idősek és fiatalok egyaránt fogyasztottak.
Hagyományosan dohánypépet alkalmaztak darázs-, vöröshangya- és skorpiócsípésekre, a füstjét pedig szúnyogriasztásra. A leveléből készített oldatot kiskertekben rovarűzésre lehet használni.
A nikotin és a nicotiana szavak Jean Nicot, Franciaország egykori portugáliai nagykövetének nevéből erednek, aki 1559-ben dohányleveleket és magokat vitt gyógyszerként Medici Katalinnak.