Borostyán – a luxus és a nyugalom jelképe
A borostyán illata beburkol, elbűvöl, egy mesevilágba repít el minket, a borostyán természetes színe hasonlóképpen. Parfüm illatként, mint például a Carbaline Ámbra Parfüm, a borostyán illat jól harmonizál más, nyugalmat árasztó aromákkal, mint a vanília vagy a szantálfa. Illatgyertya és illat diffúzor kollekciókban egyaránt találkozhatunk vele. A mély, organikus aroma és varázslatos szín előszeretettel alkalmazzák szappanokban és fürdőkészítményekben. Nyugalmat sugároz, egyúttal afrodiziákum is. Akár egy kimerítő nap utáni fürdőről, akár egy romantikus éjszakáról legyen szó, borostyánt tartalmazó készítményekkel – mint a Carbaline Ámbra Habfürdő, a Rose et Marius Borostyán Lakásillatosító Spray vagy a Pernici Fügefa Levél ＆ Borostyán Illatgyertya – egész biztosan sikerünk lesz.
Amikor a borostyán illatra gondolunk, rögtön a borostyánhoz nagyon hasonló természetes aromákra, tömjénre, pézsmára, ámbrára asszociálunk. Kínálatunkban megtalálható az Ortigia cég komplett kollekciója, az Ambra Nera termékcsalád, melynek tagjai a borostyán és pézsma varázslatos, mély illatával bűvölnek el minket. A borostyánkő jellegzetes, többnyire a mézhez hasonló, sárga színéről a luxus, a fényűzés jut eszünkbe, ugyanakkor a biztonság és a nyugalom érzését árasztja. Ezt az életérzést közvetítik a Carbaline, az Ortigia, a Pernici és a Rose et Marius cég kiváló minőségű termékei is.
A természetes borostyán a kozmetikában
Ha azt halljuk vagy olvassuk, hogy borostyán, két dolog juthat eszünkbe. Vagy az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe tartozó közönséges változat (Hedera helix) nevű növényre gondolunk, vagy bizonyos fák megkövesedett gyantájára, amit szintén borostyánnak hívunk. De mi is az a borostyán alapanyag a parfümiparban? Nem is a növény, és nem is a kövület az, amit ezzel a névvel illetünk.
A természetes illat több forrásból is származhat. Sokan az ámbra (angolul ambergris) illatot azonosítják a borostyánnal. Az ámbra nem más, mint az ámbráscetek által, a bélfaluk védelmére kiválasztott szürkés vagy feketés színű, illatos, viaszos anyag. A parfümgyártás egyik legértékesebb alapanyaga, mivel kiválóan rögzíti az illatokat, és azért felel, hogy a parfüm sokáig érezhető legyen a bőrön. Az állatokat nem kell elpusztítani ahhoz, hogy ámbrához jussunk, a bálna választja ki, majd a kiválasztott viaszos tömb a tengerben lebeg. A sós víz és a napfény hatására indulnak el azok a folyamatok az ámbrában, melyek végül ezt a fenséges illatot eredményezik. Rendkívül ritka alapanyag, becslések szerint az ámbráscetek csupán 1%-a választja ki.
A balti borostyánból is nyernek illatot. A borostyánnak ez a talán legismertebb és leggyakoribb típusa a Pinus succinifer fenyő megkövesedett gyantája. A balti borostyán – másnéven szukcinit – korát a tudósok körülbelül 50 millió évre becsülik. A kövületből száraz desztillációval vonják ki a borostyán olajat, amit ha tovább kezelnek, mesterséges pézsma illatot kapnak. A pézsma mindent beburkoló, csábító illatát szintén rendszeresen azonosítják a borostyánillattal.
A természetes borostyán illatot leginkább édeskés, fás földillatként jellemezhetjük. Ezt az aromát a kozmetikai- és a parfümipar számára leggyakrabban különböző természetes gyantákkal, ezek keverékével alkotják meg. Ilyen például a labdanum, vagyis balzsamos szuhar gyanta, melynek ugyancsak mély, balzsamos, ámbrára emlékeztető illata van. A legtöbben ezt az illatot tekintik a leginkább borostyánra emlékeztetőnek. Ugyancsak a borostyán illat megalkotására használják többek között a benzoin, a styrax, a perubalzsam, a tömjén, de akár a szantálfa vagy a vanília összetevőket is.
A borostyánkőről bővebben
A kövületek színe leggyakrabban sárga, de lehet sötétebb vöröses-sárgás, meggyvörös, ritkán zöldes vagy majdnem fekete is. Legismertebb a Balti-tenger vidékéről származó balti borostyán, de különböző korú borostyánkő változatok a világ számos pontjáról, többek között Myanmar (Burma), Szumátra, a Dominikai Köztársaság, Szibéria és az olaszországi Szicília területeiről is származnak.
Leggyakoribb, mézsárga színe elégedettséget, nyugalmat, biztonságot sugároz. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már az őskorban is kedvelt anyag volt. A hagyományosan a Nap könnyeként, vagy az istenek könnyeként emlegetett balti borostyán az ókori görög és litván mondavilágban egyaránt megjelenik.
Az ókori egyiptomi, római civilizációk is előszeretettel használták, olyan mértékben, hogy a balti területekről külön kereskedelmi útvonalon – a Borostyánúton – szállították ezt az értékes anyagot Dél-Európába és Észak-Afrikába. Dísztárgyakat, ékszereket egyaránt készítettek belőle. Bizonyos esetekben porrá őrölve gyógyszerként vették be. Az abszolutizmus idején a borostyánkő a gazdagság és fényűzés egyik szimbóluma volt, az uralkodói udvarokban az egyik legbecsesebb ajándéknak számított.